A korai szexuális nevelés jelentősége 

kép0
29 dec, 2020

A cikk célja, hogy bővítse a szülők, gondviselők, nevelők ismereteit a gyerekek korai életszakaszában megvalósuló szexuális nevelésével kapcsolatosan, azzal a céllal, hogy az érintettek (felnőttek, szülők) nagyobb felelősséget vállaljanak a kisgyerekekkel szembeni erőszak kivédésében, különös hangsúlyt fektetve a kiskorúak szexuális bántalmazásának megelőzésére. A szülőknek óriási felelősségük van e tekintetben, hiszen ők azok, akik a legkorábbi életszakasztól kezdve (azaz a gyermek 0–7 éves korában) biztonságos környezetet biztosítanak a gyerekek egészséges fejlődése érdekében, legyen szó testi, motorikus, pszichikai, értelmi, érzelmi, beszéd- és szociális fejlődésről.

Ismeretes, hogy a gyerekek általában kortól, értelmi szinttől, környezettől, társadalmi hovatartozástól vagy a szülői jövedelemtől függetlenül válnak szexuális bántalmazás áldozatává. Mégis a korai életszakaszban levő és óvodás korú, különösen a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek tartoznak a leginkább veszélyeztetettek körébe e tekintetben.

kép1Kifejezetten a következő csoportba tartozó gyerekek a legveszélyeztetettebbek:
  • a csecsemő- és kisgyermekkorúak; 
  • az óvodás korúak;
  • a saját testükről még kevés ismerettel és információval rendelkező gyerekek; 
  • a szexuális viselkedésről általánosságban kevés információval rendelkező gyerekek;
  • a diszfunkcionális családokból származó és szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek;
  • a rossz lakhatási körülmények között élő gyerekek;
  • az érzelmi deprivációtól szenvedő gyerekek;
  • a szellemileg visszamaradott ill. szubnormális gyerekek;
  • viselkedési problémákkal küzdő gyerekek, vagy a szüleiket/nevelőiket fárasztó, kimerítő, irritáló vagy szexuális viselkedésükkel nyíltan provokáló gyerekek;
  • illetve a közelmúltban szexuális erőszakot áldozatként vagy tanúként elszenvedett gyerekek.

 

kép2A képmutató és általánosító „tisztességre nevelésnél” fontosabb az önbecsülésre való nevelés, mégpedig a következők felismertetésével: mindenki saját maga dönt a saját testéről; az ember érzései nagyon fontosak; a gyermek képes felismerni a kellemes és kellemetlen érzéseket/érintéseket; joga van NEMET mondani; vannak jó és rossz titkok; és legfőképpen az, hogy a problémákról beszélni kell és segítséget kell kérni. 

A gyerekek szexuális bántalmazását egyetlen módon lehet megelőzni, mégpedig úgy, hogy már a korai életszakasztól kezdve arra tanítjuk őket, hogy képesek legyenek NEMET mondani és ragaszkodni a döntésükhöz. Mivel a gyerekeket ismeretlen tettesek veszélyeztetik, a veszélyeztetett személy irracionális félelmeit valódi félelemmé kell változtatni: el kell magyarázni, ki az exhibicionista, ki a pedofil stb., valamint fejleszteni kell az autoritás (idősebbek, tanárok, kedves bácsik) követeléseivel szembeni elhatárolódás képességét.

A valódi félelem helyénvaló: figyelmeztet a veszélyre. Fontos tisztázni a gyerekkel azt a szabályt, hogy felnőttként nekünk mindig tudnunk kell, hogy a gyerek hol merre tartózkodik. A fenyegető veszélyeket a lehető legkonkrétabban meg kell nevezni. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a szülők / nevelők is képesek tematizálni saját - gyerekkori, gyerekeikre vonatkozó, saját reakcióiktól és közeli hozzátartozóik reakcióitól való - félelmeiket.

Mi a gyerekek szexuális bántalmazása? Az Európa Tanács Egészségügyi Bizottságának 1992-ben kiadott meghatározása szerint akkor beszélünk szexuális bántalmazásról, ha a gyerek szexuális érintkezésnek, tevékenységnek vagy viselkedésnek van kitéve. A gyerekek szexuális bántalmazása tehát egy felnőtt, illetve fiatalkorú személy bármilyen, a gyerekre irányuló szexuális tevékenysége, amellyel kapcsolatban a gyerek, érzelmi és intellektuális fejlettségének aktuális szintjén nem képes tájékozott és szabad döntést hozni.

Ugyanakkor a felnőtt kihasználja a felnőttek és a gyerekek közötti aszimmetrikus erőviszonyokat, hogy a gyereket rábeszélje és rákényszerítse az együttműködésre. Hallgatásra kötelezi a gyereket, így védtelenségre és tehetetlenségre kárhoztatja. Egy ilyen kapcsolat kezdetén a gyerek nehezen húzza meg a határt a pozitív fizikai érintkezés és a szexuális túlkapás között. Az elkövető a kezdetektől tudatosan tervezi a bántalmazást. A szexuális erőszak ott kezdődik, amikor az elkövető tudatosan megpróbál kielégülni a gyerek testén vagy ráveszi a gyereket, hogy elégítse ki. Ugyanakkor lényegtelen, hogy a gyerek ezzel "önként" egyetért-e vagy sem. A szexuális bántalmazás minden esetben erőszakos cselekedet, még akkor is, ha az elkövető nem alkalmaz fizikai erőszakot céljai elérése érdekében. A szexuális bántalmazás minden formája - még behatolás és fizikai erőszak alkalmazása nélkül is - érzelmileg megzavarja a gyereket, és súlyos pszichikai következményekkel jár.

Jelenleg nem rendelkezünk megbízható szlovákiai adatokkal a gyerekek szexuális bántalmazására vonatkozóan. A média a gyerekek és a családok tragédiáját sikamlós témának tekinti, a bűnügyi szakemberek elbagatellizálják azt a csekély számú esetet, amelyből bírósági ügy lesz, a társadalom pedig elhárítja a problémát, mintha nem akarna szembesülni az igazsággal. Riasztóak a gyerekek számára fenntartott segélyvonalaktól érkező első adatok, mivel a becsült esetek száma, pl. Svájcban mintegy 40 000!kép3

A pubertás lányok provokatív - a mostohaapával, apával, nagyapával szemben tanúsított - viselkedését és ezzel a lányok bűnrészességét valló elképzelés ellenére a bántalmazás leggyakrabban a 6 - 11 éves lányokat érinti, majd a 0 - 5 éveseket, s csak utánuk következik a 12 - 16 éves korosztály. Különösen a bántalmazott lányok esetében érvényes, hogy a bántalmazás a közeli hozzátartozói körben történik, így a lányok a család széthullásától is tartanak, ami természetesen megnehezíti a leleplezést vagy az önvédelmet. A fiúk esetében ez a probléma ritkább, esetükben a bántalmazó leggyakrabban egy-egy edző vagy tanár.

A gyerek és a vérfertőző kapcsolat

A vérfertőzés - azaz az azonos családba tartozó családtagok közötti folyamatos szexuális izgalommal járó testi kapcsolat - leggyakoribb formája az apa és lánya ilyen jellegű kapcsolata. Jogilag ez súlyos bűncselekménynek és a gyermekbántalmazás egyik legsúlyosabb formájának minősül. A világban a közvélemény erre vonatkozó toleranciája szinte nulla, egyes országokban halálbüntetéssel büntetendő.

A statisztikai adatok aligha felelnek meg a valóságnak, tekintve, hogy az ilyen módon bántalmazott áldozatok szégyellik feltárni az igazságot. Csehországban például a szexuálisan bántalmazott gyerekek arányát a lányok esetében 8%-ra, a fiúknál 5%-ra becsülik. De valószínűleg ezek a számok is relatívak, a valós értékeknél alacsonyabbak. Bár a lánytestvér fiútestvér általi bántalmazása ritkábban fordul elő, sajnos van rá példa. Az agresszor számára nem a kislány - akár az óvodás korú gyerek - fiatal kora a döntő tényező, hanem a gyerek elérhetősége és védtelensége.

Az ilyen tett mindig a családi kapcsolatok kóros fejlődésének a következménye, és az elkövető súlyos magatartási zavarokkal küzdő személy. Ezen kívül előfordul, hogy az agresszor alkohol vagy drogok befolyása alatt áll, illetve alacsony mentális szint, gátlástalan szexualitás jellemzi. A vérfertőző kapcsolat különféle módon képes kielégíteni az elkövető érzelmi igényeit:

  • szolgálhat egyediségének megerősítéseként és önértékelésének növelésére;
  • kompenzálhatja érzéseit, ha őt magát a partnere bántalmazta vagy elutasította;
  • kielégítheti a figyelem és elismerés iránti igényét;
  • átmenetileg megerősítheti identitását.

Különösen szociálisan hátrányos helyzetű környezetben meglehetősen nehéz megjósolni, hogyan alakul majd az éretlen "anya" viselkedése, aki még maga is gyerek, és nem rendelkezik az anyasághoz és a szülőséghez szükséges személyiségi vagy egyéb (anyagi, gazdasági, pszichológiai stb.) előfeltételekkel. Azonban semmiképpen sem szabadna olyan környezetben maradnia, amely őt és a gyereket a vérfertőzésre emlékezteti és mindkettőjüket traumatizálja. Feltételezzük, hogy egy ilyen fiatal anyáról a lehető leghamarabb gondoskodni fognak a pszichológusok, akik összefogva az illetékes munka-, szociális és családügyi hivatal munkatársaival képesek megtalálni a legjobb megoldást. A gyerekek korai életszakaszában zajló szexuális nevelés keretein belül pedig gondolni kell a megfelelő időben megvalósuló megelőzésre is.

Melyek a preventív szexuális nevelés legfontosabb lépései?

 

1. Jogod van eldönteni, hogyan, mikor, hol és ki érint meg. 

kép4A gyerekeknek tudniuk kell, hogy önrendelkezési joguk van a testük fölött. A pozitív testtudat megerősítésével lehetővé tesszük a gyerek számára, hogy büszke legyen testére, szeresse és megvédje azt. A saját testének pozitív érzékelése a gyerek pszichéjére is kihat, megnő az önbecsülése. A magabiztos gyerek képes jobban megvédeni magát a szexuális zaklatással szemben.

Te döntesz a saját testedről 

 2. Bízhatsz az érzéseidben. Néhány érzés kellemes, és jól érzed magad miattuk. A kellemetlen és furcsa érzések azt sugallják, hogy valami nincs rendben. Örülünk, ha beszélsz velünk az érzéseidről, még akkor is, ha néha össze vagy zavarodva.

A szexuális bántalmazásnak kitett gyerek gyakran kép5nagyon erősen kételkedik saját érzéseiben, mivel az elkövető arra kényszeríti, hogy a szexuális tevékenységet a szeretet bizonyítékaként ismerje el, és saját érzéseit teljesen megtagadja. Ezért a gyerek saját észlelésének támogatása és a különféle érzések megnevezése a megelőző munka fontos része.
Az a gyerek, aki megtanulta felfogni saját érzéseit, nehezebben zsarolható és manipulálható. Ezen a ponton különösen nehéz, hogy még a legtöbb felnőtt sem tanult meg saját érzéseiről beszélni. Amikor ez számunkra, mint tanárok számára nehéz, ez első lépés a probléma nyílt megnevezése lehet. Határozottan nem a leplezése.

A te érzéseid fontosak  

3. Néhány érintés kellemes, és boldogságérzetet vált ki bennünk.

Léteznekkép6 azonban furcsának vagy ijesztőnek tűnő, fájdalmat okozó érintések is. A felnőtteknek nincs joguk a kezüket a ruhád alá dugni, nincs joguk a megérinteni a szeméremdombodat, a hímvessződet, a fenekedet vagy a melledet. Vannak olyanok, akik azt akarják, hogy úgy érj hozzájuk, ahogyan te nem akarod, de senkinek nincs joga téged semmi ilyenre rábeszélni vagy rákényszeríteni. Még azoknak sincs, akiket szeretsz.
Szexuális bántalmazás esetén a gyerek határai különböző módon sérülnek, érzelmi és fizikai szempontból egyaránt. Az a gyerek, aki megtanulta komolyan venni testének határait és megvédeni azokat, nagyobb eséllyel tud védekezni, már a túlkapások első jeleinél is. A megelőzés fontos eszköze az életkornak megfelelő szexuális nevelés, mert a gyerek megtanulja megnevezni a nemi szerveket és az egyes szexuális tevékenységeket.

 Léteznek kellemes és kellemetlen érintések

4. Gondoljuk át együtt, milyen helyzetben lenne helytelen szót fogadni, figyelmen kívül hagyva az érzéseidet.

Tkép7ermészetesen vannak olyan helyzetek, amikor a gyerek tiltakozását figyelmen kívül kell hagyni. Például pontosan ki kell jelölni a határokat egy olyan gyerek számára, aki nem akarja átadni a magával hozott kést - ebben az esetben a magyarázatnak van fontos szerepe.
A gyerek határainak komolyan vétele azt jelenti, hogy például érintéskor nemcsak a gyermek kifejezett tiltakozását kell észrevenni, hanem a testbeszédet is. A gyerekek számára nem mindig könnyű NEMET mondani.                                         Jogod van NEMET mondani  
(Hisz nekünk, felnőtteknek sem az.) Ezért fontos gyakorolni
a gyerekekkel a tiltakozás kifejezését.

5. Ismerünk olyan jó titkokat, amelyek örömet szereznek és izgalmasak. A rossz titkok terhesek és érthetetlenek. A benned rossz érzéseket keltő titkokat meg kell osztani valakivel, annak ellenére is, hogy titoktartást ígértél.


kép8A szexuálisan bántalmazott gyereket állandóan kellemetlen titok nyomasztja. Meg kell magyaráznunk a gyerekeknek a meglepetések, a poénok, a „gyerektitkok” és a zsarolás vagy megvesztegetés közötti különbséget. Biztassuk arra a gyerekeket, hogy a számukra terhes titkokat osszák meg valakivel. Mindenekelőtt olyan emberekkel, akikben ők maguk megbíznak.

 Ismerünk jó és rossz titkokat

6. kép9Ha valamilyen rossz titok vagy probléma nyomaszt, kérlek, beszélj róla nekem, vagy valaki másnak, akiben megbízol. Addig beszélj róla, amíg segítségre nem találsz. Gyerünk, készítsünk egy listát azokról, akiknek beszélhetsz a "nehéz ügyekről".

A gyerekek többször kerülnek olyan helyzetekbe, amelyekkel egyedül képtelenek megbirkózni. Ezért tudniuk kellene, hogy jogukban áll segítséget kérni, az ENSZ gyermekjogi egyezményében előírtaknak megfelelően.

 Beszélj róla és kérj segítséget  

7. Ha valaki szexuálisan bántalmaz téged, az nem a te hibád! Soha nem vagy hibás, még akkor sem, ha valaki ennek az ellenkezőjét állítja! A felelősség mindig a felnőttet terheli.

Akép10 szexuálisan bántalmazott gyerekek mindig bűnösnek érzik magukat. Ez az óriási bűntudat, amelyet gyakran az elkövető beszél bele a gyerekbe, lehetetlenné teszi a gyerek számára, hogy az erőszakos tapasztalatokról beszéljen.

 

Nem te tehetsz róla

Ha a nemi sztereotípia az egyetlen társadalmi norma, akkor egy tipikus női szerep értelmében szocializált - szerény, gyengéd, nem önálló, gyenge, rugalmas, érzékeny, tanácsokat megfogadó, másokat csodáló, sokat eltűrő, a kezdeményezést a férfira bízó - lány szinte biztosan áldozattá válik, míg egy tipikus férfiszerepben szocializálódott - önállóan döntő, gyengeséget nem mutató, önálló, kezdeményező, erős stb. - fiúnak nem sok esélye van a segélykérésre, ha "formabontó módon" áldozattá vált.

Noha a gyerekbántalmazás és a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélés sok szempontból különbözik egymástól, egyvalami közös bennük: a határok átlépése, a felnőtt tekintélyelvű, saját erejét, kizárólagos jogait kihangsúlyozó fellépése, tiszteletlensége a gyerek személyisége iránt. A nyelvi szenzibilizáció és a kritikus gondolkodás fejlesztése szintén fontos eleme az erőszak megelőzésének a gyerekek nevelésében. Külföldön számos kiadvány foglalkozik a gyerekek szexuális bántalmazásának megelőzésével, illetve a gyerekek önérzetének fejlesztésével. Ezek a szülők, pedagógusok, illetve közvetlenül a gyerekek számára készültek. Mindegyik azt kutatja, hogyan tanítsuk meg a gyereket arra, hogy a gyermeki „NEM” határozott és igazi legyen, ne pedig félénk és gyenge, amit nem tartanak tiszteletben. A szülők és - általában - a felnőttek számára egyszerűbb a tekintélyelvű fellépés, a jó és a rossz meghatározása a gyerekek számára, mint megtanítani őket arra, hogy képesek legyenek döntéseket hozni saját magukkal kapcsolatban. Ám épp így építhetünk ki- gyermekeinkkel együtt - minőségi emberi kapcsolatokat.

                 

Phdr. Dagmar KOPČANOVÁ, PhD.  

 

PhDr. Dagmar KOPČANOVÁ, PhD. a pozsonyi Gyermekpszichológiai és Patopszichológiai Kutatóintézet munkatársa. Korábban hosszú évekig dolgozott tanácsadóként, majd a megelőzésre szakosodott pedagógiai szakszolgálatok módszertani irányításával kapcsolatos projekteken dolgozott. Ezen felül a SON R 2-1 / 2-7 jelű, az óvodáskorú gyermekek nonverbális intelligenciavizsgálatára vonatkozó szabványosítási kutatás vezetője is volt. Évekig foglalkozott a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának minőségével és fejlődésük különböző kérdéseivel is. Az UNESCO SK Oktatási és Képzési Szekciójának vezetőjeként Szlovákiában három, az UNESCO részvételi programja által támogatott nemzetközi konferenciát szervezett a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának javítása érdekében. 

Felhasznált irodalom:

BEDNAŘÍK, A.  2004. Životné zručnosti a ako ich rozvíjať. Nadácia pre deti Slovenska.

CVIKOVÁ, J. 1999. Konať proti násiliu na deťoch. (Német eredeti cím: Gegen Gewalt an Handeln.) Košice: Pro Familia, Aspekt.

CVIKOVÁ, J. 2005. To najdrahšie, čo máme? In ASPEKT in – feministický webzin. ISSN 1225-8982.

DINKMEYER, D., MCKAY, G.D. 1996. Efektivní rodičovství krok za krokem. Praha, Portál.

ELLIOTTOVÁ, M.1995. Jak ochránit své dítě. 1. kiadás, Praha, Portál.

HUMPOLÍČEK, P. 2004. Scénotest – příručka pro praxi. Brno: MSD.

HUMPOLÍČEK, P., ŠTURMA, J.2001. Gerdhild von Staabs: Scénotest – praktická metoda pro porozumění neuvědomovaným problémům a struktuře osobnosti. Praha.

HUSER-STUDER, Joelle – Leuzinger, R.: Grenzen. Sexuelle Gewalt gegen Kinder und Jugendliche. Zürich 1992

KANE, J. 2007. Prevencia sexuálneho zneužívania detí. Daphne program. Bruxelles.

MILFAIT, R.2008. Komerční sexualizované násilí na dětech. Praha, Portál.

VANÍČKOVÁ, E., PROVAZNÍK, K., HADJ-MOUSSOVÁ, Z., SPILKOVÁ, J. 1999. Sexuální násilí na dětech. Výskyt, podoby, diagnostika, terapie, prevence. Praha, Portál.

VANÍČKOVÁ, E. 2005. Dětská prostituce. Praha, Grada Publishing.

VANÍČKOVÁ, E., KLOUBEK, M. 2006. Komerční sexuální zneužívaní dětí. Manuál pro lékaře. Praha. Česká společnost na ochranu dětí.

WEISS, P. A KOL. 2005. Sexuální zneužívaní dětí. Grada Publishing. ZVĚŘINA, J.(1995): Lékařská sexuologie. Praha, Schering.

 

Az ,,Esélyt a hátrányos helyzetű gyerekeknek” című, FMP-E/1901/4.1/015 számú projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg, a Szlovákia-Magyarország Interreg V-A Program Kisprojekt Alapjának támogatásával.

www.skhu.eu       www.viacarpatia-spf.eu

 

123

3e