A szegénység, avagy az egészséges fejlődés kerékkötője

Az, ami a legnagyobb veszélyt jelenti a gyermekek számára azok korai életszakaszában, nem más, mint a szegénység. A szegénység önmagában véve nem olyan tényező, amely közvetlenül befolyásolná a fejlődést, azonban olyan életkörülményeket teremt, amelyek különféle mechanizmusokon keresztül már befolyásolják a fejlődést.  A társadalom peremére szorult roma közösségekben élő gyermekek így rengeteg olyan kockázatnak vannak kitéve, amelyek forrása a tény, hogy generációs szegénységbe születnek bele.  Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogyan befolyásolja a szegénység a fejlődést a gyermekek korai életszakaszában, ill. mekkora és milyen komoly következményekkel járnak ezek a kockázati tényezők.

Azok a biológiai és pszichoszociális kockázatok, amelyek a generációs szegénység velejárói, egyaránt kihatnak a gyermek fizikai és szellemi egészségére, valamint a kognitív, motorikus és pszichoszociális funkciók fejlődésére. E funkciók megkésett fejlődése vagy hibás működése a felnőttkorban is fennáll, és sokszor komoly, visszafordíthatatlan következménnyel jár az egyén akadémiai vagy szakmai teljesítményére nézve.

Mi a szegénység?

Ha meg akarjuk magyarázni, hogyan hat a szegénység a gyermekek életére, először tisztáznunk kell annak fogalmát. A szegénységgel és az alacsony szociökonómiai státusszal foglalkozó tanulmányok eltérően fogalmazzák meg a szegénység fogalmát.  Egyes esetekben alacsony jövedelemről, ill. arról beszélünk, mi mindent engedhetnek meg maguknak ez egyes családok egy havi jövedelmükből. Ezek a fogalmak gyakran magukba foglalják az elért iskolai végzettséget, a foglalkozást, a szomszédság szociökonómiai státuszát, a tárgyi feltételeket, ill. azt, hogy az adott egyének hogyan érzékelik saját szociökonómiai státuszukat.  A szociökonómiai státusz érzékelése fontos, mert előfordulhat, hogy a viszonylag alacsony jövedelemmel rendelkező emberek elégedettebbek a körülményeikkel, mint azok, akiknek bár magasabb a jövedelmük, mások az igényeik, a gazdagabbakhoz hasonlítják magukat és élethelyzetük jelentős stresszforrást jelent számukra.   A későbbiekben rámutatunk, hogy ez a stressz mennyire kártékony a gyermek egészséges fejlődése szempontjából.  Ne feledkezzünk meg arról, hogy az anyagi jövedelem nagysága önmagában nem elégséges szegénységi mutató.

Genetika kontra környezet

Mi minden befolyásolja a gyermek egészségét és fejlődését? Nagyon leegyszerűsítve a kérdést két dolog: a genetika és a környezet, amelyben a gyermek felnő. A genetikai adottságnak jelentős szerepe van abban, hogyan néz majd ki a gyermek, milyen egészségügyi problémái lesznek, de például abban is, milyen magas IQ-val fog rendelkezni. A másik általános befolyásoló tényező a környezet, amelyben a gyermek – születése előtt és után is – fejlődik. A környezet alatt értjük például azt, milyen minőségű táplálékot vesz magához a kismama, milyen a gyermek viszonya a legközelebbi felnőtt hozzátartozóival, vannak-e játékai, könyvei, de az is, környezetében mennyire van kitéve különféle szennyező anyagoknak. 

A genetika és környezet azonban nem egymástól függetlenül működnek. Ezek „találkozását" epigenetikának nevezzük.

,,Az epigenetika arra keres választ, hogy a környezet és a tapasztalatok hogyan hatnak a gyermekre, ill. mely gének, hogyan fejeződnek ki." 

 

 

A biológiai szülőktől öröklött gének például meghatározzák a gyermekek jellemét vagy testfelépítését. A tapasztalatok hatására megváltoznak az epigenetikai jelek, s ennek következtében változik a génexpresszió. A hatás lehet pozitív, mint például a támogató kapcsolatok vagy tanulási lehetőségek, vagy negatív, mint például a toxikus környezet vagy a hosszútávú stressz. Ami viszont nagyon fontos, hogy egyes epigenetikai jelek átöröklődnek a további generációkra. Ezzel magyarázható például a generációs szegénységben élő romák alacsony testmagassága. Melyek azok a tapasztalatok, amellyel a társadalom peremére szorult roma közösségekben élő gyermekek találkoznak, s fejlődésük szempontjából melyek a legkárosabbak?

A szegénység mely mechanizmusai befolyásolják az egészséges fejlődést?

A szegénység miatt a gyermek már jóval a megszületése előtt hátrányba kerül. A környezet, amelyben az anya él, a számára hozzáférhető táplálék minősége, a megfelelő egészségügyi információk és ellátás hozzáférhetősége, az anya környezetében előforduló toxikus anyagok magas vagy alacsony koncentrációja, valamint az anya terhességgel, szüléssel, gyermekgondozással és -neveléssel kapcsolatos nézetei – ezek mind olyan tényezők, amelyek döntőek a gyermek jövője szempontjából. Amennyiben az anya a terhesség alatt nagy stressznek van kitéve (pl. a bizonytalan jövedelem vagy lakhatás, az élelemhiány vagy – a roma közösségben a generációs szegénység miatt jelenlévő – káosz és bűnözés miatt), a gyermek már a kismama pocakjában ki van téve a magas kortizolszint veszélyének (ez egy stresszhormon), ami kedvezőtlenül hat idegrendszere fejlődésére.

 A gyermek fejlődése az első lélegzetvétel pillanatában hátrányos helyzetből indul. ​

 

 

 

A környezet, amelyikbe beleszületik – ebben az esetben a romatelep – további két tényező által hat rá kedvezőtlenül. Az elsőt a tanulási lehetőségek, ill. azok hiánya képezik, amelyre a nyelvi és tárgyi környezet egyaránt kihatással van. A másik ilyen a kaotikus – hangos, túlzsúfolt, nem kellőképpen strukturált – környezet okozta stressz, amennyiben a családjuk stresszel az élelemmel és lakhatással kapcsolatos bizonytalanság miatt, ill. amennyiben erőszak és konfliktusok áldozataivá vagy tanúivá válnak.

A nyelvi és a tárgyi környezet

A nyelvi környezet talán a legelvontabb általunk leírt mechanizmus. Hogy pontosabban körülhatárolhassuk, idézzük fel Betty Hart és Todd Risley 1995-ös tanulmányát. Hart és Risley két és fél éven át figyeltek 42 olyan családot, ahol a gyermekek három évnél fiatalabbak voltak. Megállapították, hogy az egyes családok a beszéd és az interakciók terén nagyban különböznek, ill. azt is, hogy hároméves gyermekek beszédkészségét alakítja a szülők szókészlete és interakcióiknak stílusa, sőt még az is, naponta hány szót váltanak a gyermekkel.  Nem meglepő módon a hároméves gyermekek szókincse és interakciójának stílusa nagy hasonlóságot mutat a szülőkével. A hároméves gyermekek szókincse nagyjából a szülők szókincsének a fele.  Ami azonban meglepő volt, óriási különbségek mutatkoztak abban, mennyi szót intéznek a szülők a gyermekeikhez egy óra leforgása alatt.  Amíg a legmagasabb fokú végzettséggel rendelkezők és a leginkább specializált ágazatban dolgozók óránként átlagosan 487 – ebből 382 eltérő – szót intéznek a gyermekükhöz, a munkásosztálybeli szülők 301 – ebből 251 eltérő – szót, míg a segélyen élő szülőknél ez a szám 176, ill. 167 volt. Hart és Risley ezek alapján meghatározták a 36 hónapos átlagos szómennyiséget és megállapították, hogy a legszegényebb családokban élő gyermekek a harmadik születésnapjuk előtti időszakban 30 millió szóval hallanak kevesebbet, mint a leggazdagabb családokban élő kortársaik. Soknak tűnik ez Önöknek? Helyesen látják a dolgot.

Természetesen nemcsak a szavak mennyiségéről van szó, hanem a minőségükről is. A gazdagabb, magasabb fokú végzettséggel rendelkező szülők hosszabb mondatokkal, gazdagabb szókincset, komplexebb szintaxist használva beszélnek gyermekeikhez. A gazdagabb családok több könyvet birtokolnak, gyakrabban olvasnak a gyermekeiknek és azok többet látják olvasni a szülőket. A korai élestszakaszban megvalósuló szociális tanulással az olvasás normális és kívánatos viselkedésnek számít. A – minőségi és gyakori – verbális kommunikáció jelentősen befolyásolja az agy működését.  Leegyszerűsítve: minél több szóval és gazdagabb szókinccsel szembesül egy gyermek, a beszédfunkcióért felelős agykéregben annál több neuronkapcsolat jön létre. Minél több a neuronkapcsolat, annál fejlettebb a gyermek beszédkészsége.

Ahogyan azt már említettük, a könyvek fontos eszközkezei a fejlődés stimulációjának. Azonban nem az egyetlen eszközei. A játékokkal, színes ceruzákkal, kreatív eszközökkel és tanulási lehetőségekkel (pl. látogatás az állatkertben vagy kirándulás) közösen alkotják az ún. tanulási környezetet (learning environment). A sokkal szűkösebb bevételből gazdálkodó szülőknek meg kell határozniuk a prioritásaikat, olyan luxuscikkekre, mint a játékok, építőkockák, kirakók vagy füzetek és ceruzák, már nem telik. Így lehetséges az, hogy Szlovákiában még ma is vannak olyan gyermekek, akik először a formális oktatás keretében fognak a kezükbe színes ceruzát.

Táplálkozás

Azoknak a családoknak, ahol kisebb jövedelemből több családtagot kell ellátni, olcsóbb és kalóriában gazdagabb, táplálóbb élelmiszereket kell választaniuk – ilyen pl. a burgonya, a tésztafélék és az olcsóbb hústermékek.  A társadalom peremén élő közösségekben élő roma családok egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy egészségesen táplálkozzanak. A zöldség és a gyümölcs számukra luxuscikkek. Ahogyan az már elhangzott, a vitaminok, ásványi anyagok vagy a telítetlen zsírsavak hiánya már a prenatális időszakban is problémát okoz, ill. a születést követő néhány évben is befolyásolja a gyermek fejlődését. Az A- és B12-vitaminok, a folsav, a cink és a vas vagy az omega-3 zsírsavak mind olyan anyagok, amelyek jelentős szerepet játszanak az agy fejlődését irányító gének expressziójának szabályozásában.  Olyan mikrotápanyagokról van szó, amelyek a burgonyában vagy a lisztben nem fordulnak elő, így a szegénységben élő gyermekeknek épp akkor hiányoznak, amikor az agyuk fejlődéséhez a legnagyobb szükség lenne rájuk.

A környezet szennyezettsége

A perifériára szorult roma közösségek gyakran erősen szennyezett helyeken élnek. A szlovák Környezetpolitikai Intézet ez év februárjában kiadott jelentése arra figyelmeztet, hogy a perifériára szorult roma közösségek közelében nagyon gyakoriak a legális vagy illegális szemétlerakók. Ezekből veszélyes gázok – metán, szén-dioxid, kén-hidrogén, higanygőz – szabadulnak fel. Olyan veszélyes anyagok juthatnak így be a talajba és a talajvízbe, mint a nehézfémek, policiklusos aromás szénhidrogének, poliklórozott bifenilek, növényvédőszerek, dioxinok, azbeszt, gyógyszerek vagy kórokozók.  Az élet a szemétlerakók közelében olyan következményekkel jár, mint az alacsony születési súly, veleszületett rendellenességek, az idegrendszer lassú fejlődése vagy fejlődési zavarai.

További, a roma közösségekben élő gyermekeket fenyegető veszély a szén és más szilárd tüzelőanyagok égésénél keletkező égéstermékek inhalációja. A helyzet télen a legrosszabb, amikor a háztartásokban szilárd tüzelőanyaggal fűtenek és a helyiségek szellőztetése sem megfelelő.  Mivel a legszegényebb közösségek gyakran száraz fán kívül mással is – extrém esetekben bármilyen szeméttel – fűtenek, az égéstermék belélegzése egészségkárosodást, krónikus agyvelőgyulladást okozhat vagy lelassíthatja a növekedést. Kétségkívül kártékony hatású a dohányzás is, amely a szegénységben élő felnőttek – s valljuk be őszintén, sokszor gyermekek – legelterjedtebb stresszoldó eszköze. A passzív dohányzás a legkisebbekre jelenti a legnagyobb veszélyt, nemcsak a tüdejüket és a szív- és érrendszerüket veszélyezteti, hanem az idegrendszerüket is.

A stressz

Mivel a stressz, mint fejlődést befolyásoló tényező hatásmechanizmusa nagyon összetett, egy külön cikkben beszélünk majd róla részletesen. Itt most csak a röviden, leegyszerűsítve szólnék a toxikus stresszről, annak okairól és a legkisebb gyermekekre gyakorolt hatásáról. A stressz életünk természetes velejárója.  Bizonyos mértékben akár még hasznos is lehet. Egy olyan természetes reakció, amely felhívja a szervezetünk figyelmét a rá leselkedő veszélyre.

A szegénységben élők azonban jóval nagyobb stressznek vannak kitéve, amely okozói lehetnek a következők: a táplálék elérhetőségével kapcsolatos bizonytalanság, az instabil lakhatás, a túl sok emberrel való együttélés, a zaj, a káosz, a munkahely miatti távollét a családtól vagy a családon és tágabb közösségen belüli konfliktusok.

 

 

Amennyiben az ember túl sokáig van kitéve valamilyen stresszhatásnak, toxikus stresszről beszélünk. A toxikus stressz következménye, hogy tartósan megemelkedik a stresszhormonok szintje, ez pedig veszélyezteti a kognitív funkciók működését és az ember lelki egészségét. A generációs szegénységbe születő gyermekek már a kismama pocakjában ki vannak téve a megemelkedett stresszhormonszint veszélyeinek.

Pszichoszociális tényezők, érzelmi kötődés és gyermeknevelés

A stressz egyúttal megzavarhatja a szülő-gyermek kapcsolatot is. Előfordulhat, hogy a stresszes szülő épp abban az időszakban nem képes érzékelni és konzisztensen kielégíteni a gyermek szükségleteit, amikor a gyermek fejlődése szempontjából pótolhatatlan a stabil érzelmi kötődés. A szegénységgel szembesülő anyák hajlamosabbak a depresszióra vagy szorongásra. Az anya depressziója hátráltató tényező a stabil érzelmi kötődés kialakulásakor még akkor is, ha a gyermek funkciói megfelelően fejlődnek. A depressziós anyák kevesebb időt fordítanak a gyermekeikkel való játékra, a fejlesztő tevékenységekre és hajlamosabbak a gyermekekkel szembeni durva, agresszív viselkedésre.  A családban vagy a közösségben erőszakkal szembesülő gyermekek érzelmi kötődései gyakran labilisak, viselkedészavarokkal küzdenek, viselkedésük kevésbé proszociális, gyakran agresszívak.

Milyen korán és mennyi ideig?

Az eddig felsorolt tényezők esetében az sem elhanyagolható, hogy ezek mikor és mennyi ideig hatnak negatívan a gyermek fejlődésére. A leírt esetekben ugyanis kumulatív hatásokról beszélünk. Minél több, minél hosszabb ideig tartó és minél intenzívebb negatív hatás éri a gyermeket, annál erősebbek ezek következményei is. Mindemellett az élet kezdeti szakaszát az agy és az idegsejtek kapcsolatainak rendkívül gyors fejlődése jellemzi. Így ha a gyermeket akkor érik káros környezeti hatások, amikor az agy a legképlékenyebb, az agy szerkezete megváltozik és a következmények hosszútávúak. 

Az egyes funkciók fejlődését az is befolyásolja, mennyire érik a gyermeket különféle ingerek a fejlődés szenzitív periódusaiban. Szenzitív periódusok alatt azokat a periódusokat értjük, amelyek során a gyermek rendkívül fogékony egy-egy készség elsajátítására. Amennyiben a gyermek ezekben a szenzitív periódusokban lemarad – például az iskoláskor előtt nem kapja meg a finommotorika és grafomotorika fejlődéséhez szükséges ingereket – a későbbiekben már nagyon nehéz behozni ezt a lemaradást. Ugyanez érvényes a nyelvi és kognitív készségekre vagy a szocio-emocionális fejlődésre is.

Mit tehetünk? Hogyan tudjuk támogatni a legszegényebb családokat?

Cikkünkben elmondtuk, hogy a szegénység hatása multidimenzionális és rendkívül összetett. De ne higgyük, hogy a helyzet reménytelen és kilátástalan, mindig van rá mód, hogy segítsünk a legszegényebb családoknak. Részben segítenek a gyermekek fejlődését segítő vagy az anyák és apák pszichológiai támogatására irányuló programok és intézkedések. Segítséget jelentenek azok a programok is, amelyek növelik a foglalkoztatottságot, elérhetőbbé teszik az egészségügyi ellátást vagy az oktatást – ezek több generációra, az egyes közösségek életminőségére – akár szélesebb körben is – kihatnak. Külföldön léteznek olyan intézkedések, amelyeknek köszönhetően súlyos deprivációban élő gyermekek táplálékkiegészítőkhöz juthatnak.

Mindannyiunk feladata pedig felhívni az emberek figyelmét arra, miért fontos a szegénység elleni harc. Mondjuk ki nyíltan, hogy a kirekesztett közösségekben élő romák iskolai vagy munkahelyi kudarcainak a kiváltó oka nem a lustaság vagy az akarathiány, hanem a kedvezőtlen – a generációs szegénységgel összefüggő – hatások széles skálája, így –  a hátrányos helyzetben élőket segítő intézkedések meghozatala érdekében – nyomást gyakorolhatunk a közvéleményre és a politikusokra. Csak így lehetnek a legsérülékenyebb gyermekek is sikeresek társadalmunkban.

Shoshana Chovan

A kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Orvosi Karának
Egészségpszichológiai és Kutatásmódszertani Intézete
[Ústav psychológie zdravia a metodológie výskumu, Lekárska fakulta UPJŠ]

 

A cikk az „Esélyt a hátrányos helyzetű gyermekeknek” c., FMP-E/1901/4.1/015 jelű, az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program Kisprojekt Alapja által (http://www.skhu.eu , http://www.viacarpatia-spf.eu) támogatott projekt részeként készült.

Forrás: https://odperinky.sk/

www.skhu.eu       www.viacarpatia-spf.eu